Bejelentés


Mobiltanár Németh Péter honlapja


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.






Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Szavazás




Modernizáció és a pedagógiai gyakorlat

Amikor a tanítók, tanárok arról beszélgetnek, hogy gyorsan változó világunkban milyen is legyen a ma iskolája, óhatatlanul szóba kerül a modernizáció és az iskola kapcsolatának problémája. Ilyenkor az is kiderül, hogy általában jól látják az iskolai képzés meghatározó szerepét a modernizációs folyamatok kiszolgálásában, elősegítésében, és fel is sorolják azokat a tényezőket, amelyek az iskola jövőt szolgáló tevékenységének hatékonyságát befolyásolják. A rangsor elejére rendszerint a korszerű tudástartalmak meghatározásának szükségességét, a jó helyi tanterveket, a korszerű, jól használható tankönyveket, taneszközöket és az oktató-nevelő munka fejlett infrastrukturális feltételeinek megteremtését teszik. Amikor azonban a saját pedagógiai gyakorlatuk aktuális igényekhez való igazításának szükségessége felmerül, már többnyire nem a változtatás irányában gondolkodnak. Inkább azokról az akadályokról, gátló tényezőkről beszélnek, amelyek nem engedik, hogy az eddig jól bevált praxisuk eredményesen működhessen. Felemlegetik például, hogy mennyire mások a mai gyerekek, mint akár 5-10 évvel ezelőtt voltak. Nem érdeklődnek a tananyag iránt, figyelmetlenek. Nehezen fegyelmezhetők és neveletlenek, a szülők elvárásai pedig túlzóak az iskolával szemben. Áthárítják a pedagógusokra saját – családi nevelési – feladataikat. A gyerekeket jobban érdekli a számítógép világa, mint a tanulás, nem szeretnek és nem tudnak olvasni, állandóan a tv vagy a számítógép előtt ülnek. Ezt a jelenséget egyébként iskolafokozattól függetlenül megfigyelhetjük. A világbanki szakértők például – amikor vizsgálták és átvilágították a szakképzés helyzetét – megállapították, hogy a magyar oktatás magas színvonalú, a tanárok módszerei azonban akadémikus jellegűek. Nem a tömegoktatáshoz illeszkednek, hanem elsősorban a főiskolára, egyetemre készülő diákok eredményes fejlesztését szolgálják ki. De hasonló gyökerekből táplálkozik az általános vagy a középiskolákba bejutás – deklaráltan – felvételi „beszélgetéshez”, voltaképpen azonban kőkemény felvételi „vizsgáztatáshoz” kötése. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az iskolák jelentős része nem akar bíbelődni a lassabban fejleszthető, az eredményeket csak keményebb pedagógiai munkával elérő „nehezebb esetekkel”, a speciális foglalkozást, külön odafigyelést, törődést igénylő tanulókkal. Eleve ki akarja szűrni ezért azokat, akik esetleg problémákat okozhatnak pedagógiai programjának, helyi tanterveinek eredményes megvalósításában. S ha mégsem tökéletes a szűrő és ezért bekerül a falai közé egy-egy nehezebben kezelhető tanuló, azonnal jelzik a szülőnek: ez az iskola nem való az ő gyermekének. S ha nem ért a szóból, a szaporodó negatív visszajelzések, a gyerek egyre rosszabb helyzete, sorozatos konfliktusai és sikertelenségei nyilvánvalóvá is teszik számára, hogy jobban teszi, ha olyan iskolát keres, ahol elfogadják gyermeke másságát, akceptálják eltérő fejlesztési igényeit, hajlandók egyéni fejlesztésben gondolkodni. Sajnos az iskolák jelentős részének pedagógiai programja úgy nyert elfogadást, hogy hiányzik belőle a konkrét és a gyakorlatban meg is valósítható, működőképes stratégia – a valamilyen szempontból – az átlagostól eltérőnek tekinthető (és itt nemcsak a lemaradókra, hanem az átlagosnál gyorsabban haladókra, jóval tehetségesebbekre is gondolunk!) egyéni fejlesztéséhez. A pedagógiai program ezen fejezetei inkább formálisak, a tapasztalatok szerint szólamok, általánosságok felsorakoztatásával telnek meg okos és gyakorlatias cselekvési programok helyett. Márpedig nagy az iskola felelőssége abban, hogy a ma valamennyi diákja felnőttkorában képes legyen részt vállalni a társadalmi munkamegosztásból, hasznos és értelmes életet élő tagjává váljon szűkebb vagy tágabb társadalmi, természeti és technikai környezetének. Ezért kulcskérdés a ma iskolájában, hogy miként igazodik vagy igazodik-e egyáltalán az iskolaprogram és az egyes pedagógus gyakorlati tevékenysége a tanulók eltérő sajátosságaihoz. Ezen nehézségek feloldására született meg ez az oldal, amely segítséget kíván nyújtani azon diákok (hallgatók) részére, akik nem vagy csak részben tudják elsajátítani a tananyagot.




Hírek
2011. szeptember 1.

A 2011/2012 tanév elkezdődött. Mindenkinek eredményekben gazdag őszi és tavaszi szemesztert kívánunk!




Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!